Jelenlegi hely

Szabadságok kiadásának szabályai

Beküldte szegedikonyveles - 2020, január 5 - 12:09

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A pótszabadságok pedig korhoz, gyermekhez, föld alatti munkavégzéshez kötöttek, melyről a Munka Törvénykönyvének 117 § -120 § rendelkeznek.

A szabadság kiadásának szabályai:

  • A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. (munkavállalónak ezt legalább 15 nappal korábban be kell jelenteni)  A törvény szerint tehát, a 7 napot meghaladó szabadság kiadásának időpontjáról akár teljes egészében a munkáltató is rendelkezhet, úgy, hogy azt legalább 15 nappal korábban közölnie kell a munkavállalóval, illetve eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
  • A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, kivéve:
    • ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, az esedékességet követő év március 31-ig kell kiadni
    • ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni (klasszikus példa a táppénz)
    • ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni (decemberben megkezdett szabadság, januárban folytatódik, a januári első 5 munkanap tekinthető még tavalyi szabadságnak is)
    • ha a felek külön megállapodást kötnek az életkor szerint járó pótszabadságot az esedékesség évét követő év végig kell kiadni (megállapodás mintát itt érheti el)
  • A szabadságot megváltani (kifizetni) nem lehet!!! (egyetelen kivétel: a munkaviszony megszűnésekor, ha a munáltató az időarányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani)